A Georgikon Napok 50 éve

A Georgikon Napok 1958 óta évente megrendezendő tudományos konferencia.
A keszthelyi rendezvény egyik célja Belák Sándor professzor, akadémikus megfogalmazása szerint az, hogy "az 1797-ben Festetich György által alapított Georgikonra, a világ első mezőgazdasági intézményre emlékezzünk". Konferenciánk témaválasztását kezdetektől fogva - a dicső múlt nagyságainak felidézése mellett - az aktuális agrárgazdasági problémák megoldására való törekvés kíséri. E kettősség mellett megfigyelhető az a másik, tematikus kettősség is, hogy a tudományos ülésszakokon a legújabb kutatások elméleti eredményeinek megvitatása mellett a termelés és a gazdálkodás gyakorlati eredményeinek bemutatása is megtörtént.

A konferencia nem csupán a hazai mezőgazdaság dilemmáival foglalkozott, hanem nemzetközi kitekintést is nyújtott a résztvevőknek, rendszeresen részt vettek külföldi szakemberek is a tanácskozás munkájában.

A tudományos konferencia keretein belül folytatott magas színvonalú tudományos munka mellett Keszthelyen kiváló alkalom adódott a hazai szakemberek számára a szakmai és társadalmi kapcsolatok ápolására, a külföldieknek a magyar táj és emberek megismerésére, és a kikapcsolódásra is. Így a Georgikon Napok az idők folyamán eredeti célján túlmutatóan egyben kulturális - közösségi rendezvénnyé is vált. Az elmúlt fél évszázad társadalmi, politikai és gazdasági átalakulásai természetesen mély nyomot hagytak a Georgikon Napok történetében is. Mint cseppben a tenger, úgy figyelhetőek meg e jelentős konferencia történetén keresztül a magyar mezőgazdaság fél évszázadának irányváltásai.

Nem törekedhetünk egy teljes, minden részletet bemutató történeti áttekintés közzétételére, csupán néhány kiemelkedő személyiséget, az évenként megrendezett konferenciák jellemző, fontos gondolatait ismertetjük.

Az első Georgikon Napokon (1958) Tömpe István, akkori miniszterhelyettes mondott ünnepi megnyitó beszédet, majd a Kossuth-díjas akadémikusnak, Westsik Vilmosnak adott át aranydiplomát. A program a megnyitó, és Csiki László a Georgikon történetéről tartott előadása mellett mindössze két előadásból állt, majd megkoszorúzták a keszthelyi temetőben nyugvó tanárok sírjait és a Georgikon épületét (Csiki, 1983).

Keszthely és a Kar mindig is kiváló vendéglátó volt, erről tanúskodnak 1963-ból származó idézetek: "Köszönetünket fejezzük ki a velünk tett utakért, melyek megmutatták mindnyájunknak csodás hazájuk szépségeit és ritkaságait. Frau Klotilde Grafe, Potsdam", és "Köszönet vezetőnknek az igen érdekesen megmagyarázott kirándulásokért, melyek még jobban megszerettették velünk ezt a szép országot. Me. A. Voisin, Paris" (idézi: Csiki, 1983).

Belák Sándor professzor 1964-ben kijelentette, hogy a rendezvény látogatottsága és színvonala is egyre inkább nő, a "magyar agrárszakemberek már számon tartják a Georgikon Napokat és mintegy 150-200 olyan vendégünk van, aki szabadságát is ennek megfelelően veszi ki és rendszeres résztvevője rendezvényünknek". A tudományos rendezvényt nem csupán az oktatók és kutatók látogatták, hanem nagy számban vettek részt gazdasági szakemberek is, a "szorgos nyári munkák befejezése és az őszi munkálatok kezdete közötti néhány hét alkalmas a gyakorlat területén dolgozó agrárszakembereknek részére arra, hogy Keszthelyre utazzanak, és a három napos programba bekapcsolódhassanak".

Penyigey Dénes 1964-ben tartott ünnepi előadásában máig aktuális gondolatok voltak agrármúltunk- és jelenünk összefüggéseiről: "Mezőgazdaságunk egyre erőteljesebb fejlődésének szilárd alapját képezi az, hogy gyökerei mélyre hatolnak le. Mind egészében, mind pedig különös részeiben ugyan is olyan áldozatos munkásságokat kifejtő nagy egyéniségekkel rendelkezünk, akiknek oktató-, tudományos- és nem utolsó sorban tudományos munkássága messze túl nőtt korukon és igen sok tekintetben még ma is eleven erővel hatnak".

A Georgikon Napok keretében 1965-ben Keszthelyen tartották a IX. Nemzetközi Lápkongresszust, a tőzeg hasznosításáról, a tőzegkutatás tudományos alapjairól, az iszapterápiáról, a láp és tőzeg mező- és erdőgazdálkodási felhasználásáról, a tőzegiparról értekeztek (Csiki, 1983). Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes kiemelte, hogy a Georgikon Napok addigi tapasztalatai azt mutatták, hogy eredményesek ezek "a tudományos szinten folyó szakmai viták, s a kialakított közös álláspontok gyakorlati érvényesítése előbbre viszi közös ügyünket, gyorsítja szocialista nagyüzemi termelés állandó fejlődését, elősegíti a mezőgazdaság korszerűbbé válását".

A tudományos ülésszak feladatát 1966-ban dr. Láng Géza akadémikus fogalmazta meg: "útmutatást nyújtani a gyakorlat számára, hogy nagyüzemeink miként alakítsák ki a gazdálkodást alapvetően befolyásoló növénytermesztésük szerkezetét és a vetendő növények egymásutánját". Belák Sándor egyetemi tanár a záróülésen kiemelte, hogy a fenti témát "az a tény tette időszerűvé, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink fejlődésükben most vannak azon a fokon, amikor a szakosítás bevezetésével kapcsolatosan az okszerű talaj-hasznosítás gyakorlati alkalmazása és főbb szempontjainak érvényesítése időszerű feladat". Belák Sándor 1968-ban már így fogalmazott: "az immáron hagyományos Georgikon Napok ülésszakon (...), melyet az idén tizedszer rendeztünk meg nagymúltú Főiskolánk alapításának emlékére". A korszak magyar mezőgazdaságának gyakorlatát jól jellemzi a nagy tudású professzor megjegyezése, mely szerint a "termelőüzemek mindinkább felvetik és türelmetlenül igénylik a felsőoktatástól is, hogy a jövőben olyan szakembereket, agrármérnököket kapjanak, akik a kémiai szerek üzemi felhasználásában mérnöki szintű jártassággal bírnak". Ebben az évben a Georgikon Napok mellett kísérőrendezvény az AGROTRÖSZT kiállítása volt, melynek céljaként tűzték ki, hogy "szemléltető módon" mutassák be azokat a szereket, amelyek "már nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termelésben".

A XI. Georgikon Napok rendezvényre (1969) tizenkét országból érkeztek előadók, Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes a záróülésen kiemelte, hogy "igen hasznos volt továbbá a tanácskozás abból a szempontból, hogy rámutatott az időnkénti összefoglalás, rendszerezés, szintetizálás fontosságára".

A Georgikon alapításának 175. évfordulóján (1972) nagyszabású rendezvényt tartottak, melyen szovjet, amerikai, kelet- és nyugat-német, dán, lengyel, jugoszláv, csehszlovák vendégek, előadók és hozzászólók is részt vettek, a téma a "Szakoktatás helye, szerepe és jelentősége az élelmiszergazdaságban" volt.

A '70-es évektől kezdődően a Georgikon Napok egy-egy szűkebb téma, aktuális probléma köré szerveződött, de a szekcióülésekben lehetőséget adtak csaknem minden szakterület képviselőjének új tudományos eredményeik bemutatására.

A Gergikon Napokra jellemző, hogy az intenzív agrártermelés aktuális problémái mellett már ekkoriban a figyelem középpontjába állították a környezet- és természetvédelmet. Debreczeni Béla egyetemi tanár szerint a rendezvény a "hazai és külföldi szakemberek egyik elismert és színvonalas találkozójává vált", intézményünk rektora 1984-ben kifejtette, hogy a Georgikon Napok témájául minden évben "a népgazdaság számára a legaktuálisabb tudományos és gyakorlati problémákat választjuk (...), melyekkel Egyetemünk kutató csoportjai, tanszékei mélyrehatóan foglalkoznak, s melyekben új megállapítások, tudományos eredmények születnek".

Schmidt János rektorhelyettes az 1986-os rendezvényen annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "azok a felvetések, észrevételek, amelyeket a konferenciáinkon résztvevő gyakorlati szakemberek tesznek, kedvezően hatnak vissza a kutatásokra, mert kutatóink figyelmét a gyakorlat élő, szorító, megoldandó problémáira irányítják".

A '80-as években a környezetvédelmi problémák előtérbe kerülése folytán a Georgikon Napok témaválasztása többször is erre irányult, így 1985-ben a mezőgazdasági termelés és környezetvédelem kapcsolatával, 1987-ben a hal, halászat és természetes vízi környezet témájával foglalkoztak a hazai kutatók, továbbá hét nemzet (angol, cseh, finn, egyiptomi, lengyel, osztrák, svéd) legkiválóbb tudósai ismertették kutatási eredményeiket.

A Georgikon Napok történetében kiemelkedő szerepet játszó professzorra emlékeztek 1989-ben, amikor Belák Sándor emlékülést tartottak, a központi téma az "Emberközpontú munkaszervezés és vezetés a mezőgazdaságban". Vincze László dékán a témaválasztás kapcsán megjegyezte, hogy "a magyar közélet pezsgő állapotában fokozott mértékben igaz a latin mondás "TEMPORA MUTANTUR ET NOS MUTAMUR IN ILLIS" (változnak az idők és abban változunk mi is), a gazdasági és politikai változások sorában meghatározó az emberközpontú szemlélet, hisz ez a népben, nemzetben gondolkodás alapja".

A gazdasági és társadalmi rendszerváltást követően a Georgikon Napok legfontosabb feladatává - a gyakorlat igényeinek megfelelően - az átalakuló magyar mezőgazdaság helyének, szerepének és versenyképességének vizsgálata lett. Foglalkoztak a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és a minőségi agrártermék-előállítás témaköreivel is. Az ezredfordulót követően a középpontba az Európai Unióhoz történő csatlakozás jegyében az intézményrendszer bemutatása, az EU-csatlakozás lehetőségeinek és az agrárpiacokra gyakorolt hatásainak bemutatása, valamint a mezőgazdaság multifunkcionális feladatainak vizsgálata történt meg a konferencia keretében.

A jubileumi 50. Georgikon Napok csaknem kétszáz nemzetközi és hazai tudományos érdeklődőt vonzott. Az LI. Georgikon Napok (2009) óta a konferencia tematikája a tudatos és fenntartható gazdálkodás felé orientálódott, oly módon, hogy továbbra is befogadja a hagyomány mezőgazdaságtudományi témákat. Ugyanakkor az előttünk álló rövidebb távú problémákra választ tudományos módon kereső megoldások mellett napjaink emberét foglalkoztató, az egész emberiség jövőjét hosszabb távon fenyegető krízisek, a biodiverzitás megőrzése és a fenntarthatóság három alappillérének (társadalmi, környezeti és gazdasági) alkotóelemeit is vizsgálják és megvitatják a résztvevők.

Visszatekintésünket a Georgikon Napok történetére zárjuk Debreczeni Béla egyetemi tanár gondolataival, melyek a XXV. Georgikon Napokon hangzottak el, és jól összegzik a rendezvénysorozat célját és szerepét: "1958-ban elindított rendezvénysorozatnak kezdettől fogva, s ma is az a legfőbb célja, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát minél szorosabbra fűzve az elért tudományos eredményeket közreadja, hogy azok minél előbb a termelésben éreztessék hatásukat".

(Összeállította: Lukács Gábor )

A Georgikon Napok témakörei:

1958: Útjára indul a Georgikon Napok tudományos fórum
1959: A termelőszövetkezeti üzemek gazdasági erősítésének legfontosabb termelési és szervezeti kérdései
1960: A termelőszövetkezetek megszilárdítása és az üzemi tanácsadás
1961: Lehetőségek és feladatok a termelőszövetkezeti üzemek szakosításában
1962: A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek takarmánygazdálkodásának fejlesztése
1963: A mezőgazdaság feladatai az élelmiszertermelés fejlesztésében
1964: A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének időszerű kérdései
1965: Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban
1966: A mezőgazdasági üzemek okszerű talajhasznosításának alapelvei
1967: A Georgikon Napok - egyéb nemzetközi rendezvény miatt - nem került megrendezésre.
1968: A kemizálás hatékonyságának növelése a mezőgazdaságban
1969: Tudományos munkaszervezés
1970: Az állattenyésztés oktatásának megvitatása
1971: Szaktanácsadás a mezőgazdaságban
1972: Szakoktatás helye, szerepe és jelentősége az élelmiszergazdaságban
1973: Az agrár-felsőoktatás fontos és időszerű kérdései a hallgatói érdekek mentén.
1974: Természetvédelem - környezetvédelem (a IX. Biológiai Vándorgyűlés résztvevőivel).
1975: A növénytermesztés eredményeinek fokozása
1976: Mezőgazdasági tárolás
1977: A szarvasmarha ágazat ökonómiai kérdései
1978: Az iparszerű növénytermelés trágyázási rendszere
1979: A búza és kukorica komplex növényvédelme
1980: A szakember szerepe az élelmiszer- és fagazdaságban
1981: Takarmánygazdálkodás
1982: Az iparszerű sertéshústermelés tapasztalatai
1983: A talajtermékenység fokozása
1984: Komplex melioráció
1985: Mezőgazdasági termelés és környezetvédelem
1986: Takarmánygabona termelés és felhasználás
1987: Hal, halászat és természetes vízi környezet
1988: A burgonya tárolása és feldolgozása
1989: Belák Sándor emlékülés - Emberközpontú munkaszervezés és vezetés a mezőgazdaságban
1990: Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban
1991: Kemenesy Ernő és Láng Géza emlékülés - A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetőségei
1992: Regionális politikák és fejlesztési stratégiák az Alpok-Adria térségben
1993: A természeti környezet megőrzése a változó világban
1994: A magyar mezőgazdaság helye Európában
1995: A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban
1996: Integráció a mezőgazdaságban
1997: Az agrárszakoktatás szerepe a mezőgazdaság modernizációjában
1998: A versenyképes magyar agrárgazdaság az évezred küszöbén
1999: Agrárjövőnk alapja a minőség
2000: Az agrár-termékpiacok és környezetük
2001: Vidékfejlesztés - környezetgazdálkodás - mezőgazdaság
2002: Stabilitás és intézményrendszer az agrárgazdaságban
2003: Új stratégiák az agrárgazdaságban - EU csatlakozás 2004.
2004: Új kihívások, új lehetőségek a mezőgazdaságban
2005: Közép-Európa mezőgazdasága - lehetőségek és kockázatok
2006: Agrárgazdaság, vidék, régiók - multifunkcionális feladatok és lehetőségek.
2007: Agrárgazdaság a vidékért, a környezetért, az életminőségért
2008: 50. Jubileumi Georgikon Napok - Jubileumi Nemzetközi Tudományos Konferencia
2009: Lokalizáció - Megoldás a fenntarthatóságra?
2010: Gazdaságosság és/vagy biodiverzitás?
2011: Fenntarthatóság és versenyképesség?
2012: A mezőgazdaságtól a vidékgazda(g)ságig
2013: A jövő farmja
2014: Évfordulók – trendfordulók (Festetics Imre születésének 250. évfordulója)
2015: Agrárgazdaság a növekedéskor után
2016: Felmelegedés, ökolábnyom, élelmiszerbiztonság

 

FaLang translation system by Faboba